Bárdi Gyula: Csokvaomány története

 

A XX. század története eléggé fordulatos. Több szerencsétlen esemény illetve körülmény – mint pl. mindkét világháború, az 1990-es évek gazdasági válsága, több kedvező esemény – mint pl. az 1908-ban vasútvonal megnyitása Eger és Putnok között, 1922-ben gőzmalom épült (ma nem működik), és főként az 1960-as, 70-es évek bányafejlesztése nyomán biztos munkalehetőség, jó buszközlekedés, elfogadható keresetek következtében a falu legtöbb családja szép új házat épített.
1946-ban villamosították a falut. Később orvosi rendelő, óvoda és sportház is épült, majd 1989-re elkészült az új iskolaépület. ( Sajnos 2007-ben megszűnt benne az oktatás.)

A két falu mindig szoros szálakkal kötődött egymáshoz, 1943-ban a belügyminisztérium elrendelte a két község egyesítését, de az itteni vezetők ezt nem hajtották végre. 1949-ban külön elöljárósága és külön bírója volt a két falunak, de utána valóban megtörtént az egyesülés.

Megjegyzendő, hogy a falu vezetőjét a középkorban falunagynak, majd fónagynak, később bírónak hívták, ma pedig polgármesternek. A jegyző régi neve nótárius volt. Csokván volt egy kaloda is, az úriszék ítéletére kerülhetett bele a bűnös: Omány, Csokva és Sáta hármas határán, az Akasztó-bércen pedig akasztófa állott.

Több kiadványban tévedéseket találhatunk községünkről. Pl. Csokvaomány nem a csernelyi Pogány-völgyben fekszik, nem az Eger-patak forrása közelében található (az ui. harmadik határra van innen), az Akasztó tető nem a Régi – temető –tetőn található. Nem Hétágú, hanem Kétágú-lápa létezik.
Lénárddarócon, Csernelyben és Nagybarcán nincs Dobra, Nemecke árnyéka, Ebaku, Fark, Hegyes-hegyalja, Puszta Kis-mező, Gárdony, mert ezek  mind Csokvaományban  találhatók. Hordókészítő háziiparosok nem annyira Csokván, hanem inkább Ományban éltek. A kutatóval ellentétben a csokvaiak alig, az ományiak közül viszont sokan foglalkoztak hordó-, kosár-, teknő és fakanál-készítéssel és vitték azokat az egri piacra.

Egy Magyarországi megyei sorozatban Uppony geológiáját (kristályos mészkő, agyagpala) ismertetik Csokvaománynál. Turistatérképeken is akadnak tévedések. Pl. Kereszten belül nevet írtak oda, ami az út menti kereszten kívül esik. Ezek a súlyosabb tévedések, mert kisebbek is vannak.

A rendszerváltás hatása kettős és egymásnak ellentmondó. A rendszerváltás során községünk válságövezetbe került. Megszűnt az ózdi kohászat legtöbb üzeme, a bélapátfalvi cementgyár, a tólápai ruhagyár és legfőképpen a környéken minden szénbányát bezártak. Emiatt súlyos a munkanélküliség. Jó néhányan családjuktól távol, a fővárosban és a Dunántúlon tudtak csak munkát találni, újabban már külföldön is dolgozik egy-két ember. Községünk mind inkább elöregszik, sok lakás üresen áll. Másrészt van ugyan vagy tucatnyi vállalkozó, de ez nem sokat javít a helyzeten, ráadásul ők is nehezen boldogulnak. Akik máshová költöztek tőlünk, azok életútja többnyire sikertörténet. Akad köztük főorvos, regényíró, költőnő, informatikus, hárman egyetemi kutatók, hogy csak a legkiválóbbakat említsük, akad kiváló vállalkozó is. Más településekről is járnak a helybeli teniszpályára. Messzebb lakók közül néhányan hétvégi házat vettek községünkben, ezek között külföldi is akad, ámde az utóbbi években már ilyesmi nem történik. Van idősek napközi otthonosa, sőt időskorúak szállása is létesült. Létrehoztak községi konyhát is. Nagyarányú fejlődés történt a közműellátásban (vízhálózat, gázvezetékek, szennyvízcsatorna hálózat, kábeltévé-hálózat). Végre teljesen demokratikus úton történik a község vezetőinek  - az önkormányzatnak – a megválasztása.

Bárdi Gyula

Az önkormányzat megbízásából készítette: Bárdi Gyula tanár, helytörténész

Csokvaomány, 2008. június