Környékünk nevezetességei

Lázbérci víztározó

A Lázbérci-víztároló vagy Lázbérci-víztározó mesterségesen kialakított tó, amelyet a Bán-patak völgyének elzárásával hoztak létre 1967 és 1970 között. Az Y-alakú mesterséges tó 77 hektáron terül el Uppony és Dédestapolcsány falvak között, a Lázbérci Tájvédelmi Körzetben, a Bükki Nemzeti Park fokozottan védett területén. A mesterséges tavat azzal a céllal hozták létre, hogy ivóvízzel lássák el a Sajó-völgy településeit. A 6,2 millió m³ víztömeggel rendelkező tó azóta fontos szerepet játszik a környék életében. A területét magában foglaló Lázbérci Tájvédelmi Körzetet 1975-ben nyilvánították védetté, s ez Észak-Magyarország első ilyen védettségű tájegysége. A Csokvaománytól kb. 10 km-re fekvő víztározó Nekézseny településen áthaladva, Dédestapolcsányba érve közelíthető meg.

A Lázbérci-víztározó közkedvelt horgászhely is egyben, melyet nagyon sok horgász látogat. Fogható halak: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, balin, busa, kősüllő, naphal. A fogható mennyiség felnőttnek: napi 2 békés nemeshal + 1 ragadozó hal + 5 kg egyéb hal.

lazberci viztarozo

Aggtelek

Csokvaománytól 55 km-re fekvő település. A község a fantasztikusan szép Aggteleki Nemzeti Park területén található. Aggtelken csodálhatja meg a Világörökség részét képező, az ország egyik leghíresebb cseppkőbarlangját, a Baradla–Domica - barlangrendszert. Aggtelek és az Aggteleki Nemzeti Park egész évben szeretettel várja az érdeklődőket. Az élményadó programok sokfélék: barlangtúrák, kirándulások, madár- és növényismereti séták, ismerkedés a hucul ménessel, sétakocsikázások, a környék kulturális örökségéhez tartozó műemlékek, kiállítóhelyek és a ritka természeti képződmények megtekintése.

aggtelek

aggtelek nemzeti park

Szilvásvárad

Szilvásvárad község Heves megye bélapátfalvai járásában, a Bükk lábánál, a hegységtől északnyugatra fekvő település. Csokvaomány községtől autóval illetve busszal kb. 18 km-re fekszik. Szilvásvárad Magyarország egyik legkedveltebb kirándulóhelye. A területén lévő Szalajka-völgy a Bükki Nemzeti Park része, természetvédelmi terület, ahol a látogatók szabadon élvezhetik a csodás környezetet, a friss levegőt, a nyugalmat. Az itt elénk táruló patakok, vízesések, pisztrángos tavak fantasztikus látványt nyújtanak. Az Ősember-barlang, a múzeumok, a vadaspark látogatása fontos része az ide kirándulók programjának, akárcsak az erdei kisvasúttal történő utazás. Szilvásvárad ad otthont a világhírű lipicai ménesnek is.

szilvasvarad szalajka volgy

szilvasvarad

Ózd

Ózd város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, az Ózdi járás központja, a megyeszékhely (Miskolc) után a megye legnépesebb városa. Csokvaománytól Csernely település felé közelíthető meg, autóval, ill. busszal kb. 20 km távolságra fekszik. Sáta felé is megközelíthető. Az észak-magyarországi iparvidéken, Miskolctól 60 kilométerre északnyugatra található. Az Északi középhegységhez tartozó Gömöri-Hevesi dombság völgyeiben kiépített település.

A vasgyártás a 19. század második felében indult el, de igazi iparvárossá a szocialista évtizedek alatt vált a város, amikor Miskolc, Kazincbarcika és Tiszaújváros mellett a borsodi iparvidék egyik meghatározó településévé fejlesztették. A rendszerváltás után nehézipari jelentősége csökkent. Ez is hozzájárult a térség egyik legégetőbb problémájához, a munkanélküliséghez. Ózd város népességszáma 2014-ben: 33 944 fő.

Látnivalók:

  • Kaszinó. A gyári tisztségviselők számára 1884-ben, egy Jedech nevű építész tervei alapján épült neoreneszánsz stílusban.
  • Városi múzeum. Helytörténeti gyűjtemény, a vasgyártás története, 19. századi kézműves kultúra, ásványgyűjtemény.
  • Ipari skanzen. Egy szabadtéri műszaki skanzen.
  • Ív úti római katolikus templom. A Szent Kereszt felmagasztalására felszentelve. 1891-től 1893-ig épült Szvoboda Jakab salgótarjáni építőmester kivitelezésében.
  • Szentsimoni római katolikus templom. Szent Simon és Szent Júdás tiszteletére szentelték fel Szentsimonban. A 13. századi román stílusú templomot a 14–15. században gótikus stílusúra építették át.
  • Sajóvárkonyi római katolikus templom. Szent Miklós a védőszentje. 13. századi eredetű, de mai alakja az 1780 körüli, copfstílusú átalakítás eredménye.
  • Bolyok városrész. Rózsafűzér Királynéja templom és plébánia.
  • Uraj. Szeplőtelen Fogantatás-templom. Gótikus, 15. századi eredetű.
  • Hódoscsépányi Keresztelő Szent János templom. Teljes nevén Keresztelő Szent János vértanúsága templom és plébánia.
  • Görög katolikus templom. 2000-ben készült, Bodonyi Csaba Ybl-díjas építész által tervezett, az Istenszülő oltalma tiszteletére felszentelt, bizánci stílusú templom.
  • Evangélikus templom. Szvoboda Gyula építész által tervezett, 1902-ben átadott neogótikus stílusú templom.
  • Református templom. 1905-ben épült Szvoboda Gyula építész tervei szerint.

Megemlítendő még, hogy a városban több bevásárlóközpont, gyógyszertár, sportlétesítmények, strandfürdő, horgásztó is található.